6,8 millió eurós támogatást nyert az SZTE vezette nemzetközi konzorcium az invazív gombafertőzések kutatására
Jelentős kutatási siker, hogy a Novo Nordisk Alapítvány rangos Challenge Programme pályázatán támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem által vezetett nemzetközi konzorcium. A hat évre szóló program megvalósítására 6,8 millió eurót ítéltek oda a kutatóknak, akik az emberekre veszélyes invazív gombafertőzések kialakulásának és terjedésének eddig kevéssé ismert mechanizmusait vizsgálják.
Tudomány és művészet találkozása a Biológia Intézetben
Nem mindennapi kiállítás nyílt az SZTE TTIK Biológia Intézetében: az intézet oktatói és kutatói ezúttal nem tudományos eredményeikkel, hanem festményeikkel és grafikáikkal mutatkoznak be a közönség előtt. Az Egyetemi Tavasz programsorozat részeként megvalósuló tárlaton Gallé-Szpisjak Nikolett, Dr. Kis Luca, Dr. Sinka Rita és Prof. Dr. Gácser Attila alkotásaiból látható válogatás. A kiállítás 2026. június 6-ig látogatható az intézet nyitvatartási idejében.
Egymillió dollár a tét: a Föld megmentésén dolgozó 25 legjobb tudós közé választották az SZTE kutatóját!
Újabb nemzetközi tudományos elismerésben részesült a Szegedi Tudományegyetem: Dr. Tölgyesi Csaba, az SZTE Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét. A szegedi kutató ezzel a fenntarthatóság globális elitjébe került és esélyes a jövő januári, három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíjra is.
Az SZTE a biológia és a gyógyszerészet területén is a legjobb magyar egyetem – Itt a friss QS rangsor!
A Szegedi Tudományegyetem idén is remekül szerepel a QS brit rangsorkészítő tudomány- és szakterületi listáin. A 2026. március 25-én nyilvánosságra hozott eredmények alapján az SZTE ismét első helyen végzett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületén, és idén a biológiai tudományok szakterületen is a legjobb magyar egyetem lett.
Az élet megértéséhez új szemléletmódra van szükség - interjú Dr. Török Tiborral, az SZTE genetikusával
A genetika és molekuláris biológia területén ma vannak jól finanszírozott, divatos kutatási irányok, ezek azonban nem feltétlenül esnek egybe azokkal az egyre nyilvánvalóbb új felismerésekkel, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg biológiai szemléletünket, és amelyek tisztázása talán a legsürgetőbb lenne. Jellemző módon a kiemelt irányok többsége potenciális egészségügyi alkalmazásokat ígér, miközben a valóban alapvető, megválaszolatlan kérdések döntően az alapkutatás körébe tartoznak.
Már egyszeri magkezelés után is növekedhet a terméshozam – Interjú Marik Tamás mikrobiológussal
Az SZTE Innovációs Napján Dr. Marik Tamás mikrobiológus Proof of Concept támogatást vehetett át a „Magkezelésnél alkalmazható növénykondícionáló és terméshozam-növelő vízben oldható termék prototípusának kifejlesztése” című kutatói pályázatára. Interjúnkban a kutatót kérdeztük a projektjéről, de szó esett tengeri akvarisztikáról és japán harcművészetről is.
A növények látnak, hallanak, szagolnak, ízlelnek és kommunikálnak – az SZTE növénybiológusainál jártunk
A növények érzékelik a fényt, az illatokat, felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket, megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket, kommunikálni tudnak gyökéren kibocsátott molekulákkal és „hallják” a poszméh dongását vagy a rovar rágcsálását. Az SZTE TTIK Biológia Intézet Növénybiológiai Tanszékének bemutatóján jártunk az idei Kutatók Éjszakáján.
Műanyagok? Nehézfémek? Gyógyszermaradványok? Mi lesz a növényekkel, ha mind együtt vannak a talajban?
A növényi stresszt okozó antropogén (emberi eredetű) szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.
Véletlen felfedezést tettek a növények védekezésével kapcsolatban
Egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. A Szegedi Tudományegyetem biológusai friss publikációban közölték, hogy az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik. Dr. Czékus Zalán, a publikáció első szerzője, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Dr. Poór Péter egyetemi docens, a Növényi Stresszfiziológiai és Fotoszintézis Kutatócsoport vezetője osztotta meg velünk a felfedezés részleteit.
Szegedi ökológusok közreműködésével jelent meg publikáció a Nature folyóiratban
Még a természetes növényzettel rendelkező élőhelyekről is gyakran hiányoznak olyan növényfajok, amelyeknek a terület adottságai alapján jelen kellene lenniük – támasztja alá egy új kutatás, amelyet a Tartui Egyetem kutatói koordináltak és a neves Nature folyóiratban publikáltak.
Szembenézhetünk a múltban élt emberekkel – digitális arcrekonstrukcióiról beszélgettünk Dr. Kis Lucával
Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Erről a különleges szakmáról kérdeztük őt interjúnkban.
