Véletlen felfedezést tettek a növények védekezésével kapcsolatban
Egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. A Szegedi Tudományegyetem biológusai friss publikációban közölték, hogy az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik. Dr. Czékus Zalán, a publikáció első szerzője, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Dr. Poór Péter egyetemi docens, a Növényi Stresszfiziológiai és Fotoszintézis Kutatócsoport vezetője osztotta meg velünk a felfedezés részleteit.
Akadémiai Díjban részesült Prof. Dr. Farkas Eszter és Dr. Röst Gergely
A Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileumi közgyűlésén Akadémiai Díjat vett át a Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Prof. Dr. Farkas Eszter molekuláris biológus, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék egyetemi tanára és Dr. Röst Gergely matematikus, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.
HOST–PATHOGENINTERACTION CENTER --- INAUGURATION & FUNGAL PATHOGENWORKSHOP
Celebrate the launch of the Host–Pathogen Interaction Center on May 12 2025 13:50, with keynote talks by:
Dr. Katalin Karikó, Nobel Laureate Professor of the University of Szeged, Institute of Biology Dr. Mihai Netea, Radboud University Nijmegen Medical Centre,The Netherlands Dr. Norbert Pardi, University of Pennsylvania, Philadelphia, USA Followed by a two-day workshop (May 13–14) focused on fungal pathogens, featuring speakers from Brazil, Germany, France, UK, and the USA.
The event is free, but registration is required, so we have set up a Google Form for those interested to register. Click here to register for free!
Szegedi ökológusok közreműködésével jelent meg publikáció a Nature folyóiratban
Még a természetes növényzettel rendelkező élőhelyekről is gyakran hiányoznak olyan növényfajok, amelyeknek a terület adottságai alapján jelen kellene lenniük – támasztja alá egy új kutatás, amelyet a Tartui Egyetem kutatói koordináltak és a neves Nature folyóiratban publikáltak.
Szembenézhetünk a múltban élt emberekkel – digitális arcrekonstrukcióiról beszélgettünk Dr. Kis Lucával
Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Erről a különleges szakmáról kérdeztük őt interjúnkban.
mRNS-alapú terápia a Candida gombafertőzés okozta gyulladás ellen - HU-rizont pályázatot nyert Dr. Gácser Attila projektje
Prof. Dr. Gácser Attila biológus vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy mRNS-alapú kezeléssel ellenállóbbá tegyék a nyálkahártya szövetét a Candida gomba károsító hatásaival szemben.
Kétszer is címlaposak lettek a D1-es szaklapban az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoport cikkei
A Journal of Cerebral Blood Flow & Metabolism című rangos szaklapban fél éven belül két tudományos cikket is publikált az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportja. Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszéken működő kutatócsoport vezetője elmondta, hogy mindkét esetben az általuk vizsgált agykérgi terjedő depolarizáció és a stroke egyes kórélettani folyamatainak összefüggése volt a téma.
138-an vették át doktori oklevelüket a Szegedi Tudományegyetem ünnepségén
Habilitált és PhD doktori okleveleket adtak át a Szegedi Tudományegyetem ünnepi doktori ülésén. A 2025. január 31-i, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében tartott rendezvényen összesen 138, tudományos címet szerző fiatalt köszöntöttek.
A feltáráskor férfinak hitték, kiderült, hogy nő volt a fegyverekkel eltemetve - Dr. Tihanyi Balázs, az SZTE régész-genetikusa beszél a leletről
A szegedi egyetemen azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás korabeli Kárpát-medencéből. Hogyan derítették ki, hogy a feltárt csontok nőhöz tartoztak? Vajon részt vett ő is a honfoglalás kori harcokban? A kutatás részleteiről Dr. Tihanyi Balázst, az SZTE Embertani Tanszék és Genetikai Tanszék tudományos munkatársát, a kutatási eredményeket közlő cikk első szerzőjét kérdeztük.
Könnyebb összeszámolni, mire nem használják az mRNS-t - Miről szóltak az mRNS-konferencia előadásai?
A világ vezető mRNS-kutatói részvételével 2024. november 7-8-án, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban lezajlott az „mRNA Conference, Szeged”. A Novo Nordisk Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem konferenciáján 15 tudós mutatta be mRNS-technológiát alkalmazó kutatásait. Az alábbiakban Drew Weissman, Karin Loré, Nógrádi Antal, Uğur Şahin, Robin Shattock, Persephone Borrow és Kiss Tamás előadásának fontosabb megállapításait ismertetjük azok számára, akik nem voltak jelen a konferencián. Az mRNS-hez kötődő kutatói témák bemutatásában a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézet PhD-hallgatói segítették az egyetemi sajtó munkatársait.
Szegedi kutató közreműködésével jelent meg publikáció a Trends in Ecology and Evolution folyóiratban
Egy ausztrál, kanadai, amerikai és magyar kutatókból álló csoport arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi tevékenységek következtében felgyorsult klímaváltozás által kiváltott, s egyre súlyosabb mértéket öltő biodiverzitás csökkenés mielőbbi megfékezésére új szemléletre van szükség a természetvédelemben.
