Untitled_design

Pacsirta vagy bagoly?

Szervezetünk egészséges működése rendszeres alvást igényel. Az ébrenlét/alvás ciklusok időzítésének egyik kulcseleme a cirkadián óra, amely a napi ritmusok szabályozásáért felelős. A cirkadián óra működése jelentős eltéréseket mutathat egyének között, ezért az ébrenlét/alvás ciklusok időzítésében is nagy variabilitás tapasztalható a humán populációkban. A kronotípus olyan, a cirkadián óra által meghatározott viselkedési sablon, ami a napi rutinszerű tevékenységeinknek, de főképpen az alvási fázisnak a napszakokhoz történő igazodását írja le. Az átlagostól eltérő kronotípusokként megkülönböztetjük a korán kelő pacsirtákat, akiknek szokásos ébredési ideje reménytelenül korai lehet az éjjeli baglyok számára, akik viszont sokkal később térnek nyugovóra. Egyes vélemények szerint a kronotípusok tükröződnek egyes személyiségjegyekben is: a pacsirták inkább természettudományos, vagy műszaki érdeklődésűek, míg a baglyok inkább a humán tudományok irányába orientálódnak. Munkánk célja ennek a kérdéskörnek a vizsgálata nappali tagozatos egyetemi hallgatók körében. Első lépésben egy kérdőív segítségével meghatározzuk a válaszadó egyetemi hallgatók kronotípusát, majd statisztikai módszerekkel elemezzük az összefüggést a kronotípus és az alapvető tudományos érdeklődési terület (természettudomány /bölcsészettudomány) között, három vidéki tudományegyetem vonatkozásában.


A kérdőív kitöltése néhány percet vesz igénybe, ugyanakkor nagyban segítené a projekt eredményességét és hozzájárulna a felmérés reprezentatív jellegéhez. A kitöltésért „cserébe” minden, ezt igénylő válaszadóval ismertetjük a megadott adatokból számolt kronotípusát egy későbbi időpontban.

Köszönjük türelmét és a kitöltésre fordított idejét!

Varjú Orsolya és dr. Kozma-Bognár László

SZTE TTIK Genetikai Tanszék, kronotipus21@gmail.com

Link a kérdőívhez: https://docs.google.com/


Friss Hírek

Uğur Şahin, Karikó Katalin és Drew Weissman

A világ vezető mRNS-kutatói részvételével 2024. november 7-8-án, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban lezajlott az „mRNA Conference, Szeged”. A Novo Nordisk Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem konferenciáján 15 tudós mutatta be mRNS-technológiát alkalmazó kutatásait. Az alábbiakban Drew Weissman, Karin Loré, Nógrádi Antal, Uğur Şahin, Robin Shattock, Persephone Borrow és Kiss Tamás előadásának fontosabb megállapításait ismertetjük azok számára, akik nem voltak jelen a konferencián. Az mRNS-hez kötődő kutatói témák bemutatásában a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézet PhD-hallgatói segítették az egyetemi sajtó munkatársait.