Jelen korunk egyik legfontosabb problémája a biodiverzitás pusztulása és a természeti rendszerek által nyújtott, ún. ökoszisztéma-szolgáltatások károsodása. Ennek orvoslására a további természetpusztítás mérséklése mellett a leromlott élőhelyek helyreállítása, azaz restaurációja jelentheti a fő megoldási irányt. Az élőhelyek restaurációjára egyre növekvő társadalmi és döntéshozói nyomás nehezedik, mely komoly kihívás elé állítja a háttértudományként működő restaurációs ökológiát. Ugyan e tudomány látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben, számtalan fehér folt van még a teljes restaurációs folyamatot illetően, azaz mind a megfelelő módszerek kidolgozása, a célállapotok megtervezése és az új élőhelyleromlási mechanizmusok kivédése terén. Kutatócsoportunk a restaurációs ökológia e három, jelenleg is nyitott kihívásokat hordozó pontján kíván mind tudományos, mind pedig gyakorlati szempontból lényeges előre lépéseket tenni különféle modellrendszereken végzett vizsgálatokkal.

Kutatásaink többek között az alábbi aktuális ökológiai kérdéseket veszik górcső alá:

• Milyen technológiai beavatkozásokkal segíthetők elő a mozaikos élőhelyek (pl. erdős sztyeppek) helyreállítása?
• Hogyan maximalizálható az egyre terjedő napelemparkok nyújtotta másodlagos élőhelyek biodiverzitása és ökoszsisztéma szolgáltatásokat nyújtó szerepe (pl. szénmegkötési rátája a talajban, beporzópopulációk fenntartása stb.) újszerű élőhely-rekonstrukciós módszerekkel?
• Inváziós növényfajok által lerontott élőhelyeken hogyan alkalmazzunk őshonos biokontroll ágenseket (parazita növényeket) a természetközeli állapotok helyreállítása céljából?
• 
  

Az erdős sztyeppek mozaikos élőhelyszerkezetét komoly kihívás rekonstruálni degradált élőhelyeken, de szerencsére számos referenciaállomány áll még rendelkezésre, mint amilyen a fotón látható tázlári állomány is.

A mély talajrétegek hidrológiai állapotának nyomon követése komoly módszertani kihívások elé állíthatja a gyakorlott ökológusokat is, de ismerete alapvető fontosságú az erdős sztyeppek dinamikájának megértéséhez.

Terepi manipulációs kísérletekkel előre nehezen megjósolható ökológiai folyamatokat és összetett mechanizmusokat is nyomon tudunk követni. Ilyen vizsgálataink hazánk számos nemzeti parkjában és Erdély több pontján kerültek beállításra. A felső képmozaikon fáslegelőkön végzett legeléskizárásos vizsgálataink helyszínei és maga az elkerítés látható, míg az alsó képen fokozott biomassza-eltávolítást végzünk egy nedvességi gradiens mentén.

Az észak-amerikai eredetű inváziós prérifű kontrollálását egy őshonos parazita növényfaj, a sárga fogfű segítségével teszteljük kísérletes körülmények között a Biológia Intézet udvarán. A fotón a vetésre előkészített nevelőágyásaink láthatók.