Intézetünk története az 1581-ben Kolozsváron, Báthory István által alapított Egyetemig vezethető vissza. Mária Terézia 1774-ben a Bölcseleti, Teológiai és Jogi fakultások mellett megalapította az Orvosi Kart. 1836-tól már külön Természettan-, Vegytan- és Növénytan Tanszékekkel bírt az egyetem. Az I. világháborút lezáró Trianoni békediktátumot követően az Egyetem Kolozsvárról Szegedre menekült, ahol első szegedi tanévét 1921. október 10-én kezdte meg. A Szegedre települt Ferenc József Tudományegyetem 1940-ben visszaköltözött a II. Bécsi döntéssel Kolozsvárra, helyébe, a folytonosságot megőrizve létrejött Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetem. 1951-ben kivált az Orvostudományi egyetem, míg a Természettudományi és Bölcsészettudományi Kar felvette a József Attila Tudományegyetem nevet. Végül 2000. január 1-én újra egyesült az összes felsőoktatási intézmény és kialakult a Szegedi Tudományegyetem 11 Karral.
1921-ben az élettani kutatások Apáthy Isván vezetésével az Állattani és Összehasonlító Boncolástani Intézet és Gyűjteménytár keretein belül indultak meg Szegeden. Halálát követően ez kettészakadt az Általános Állattani Intézetre (későbbi nevén Általános Állattani és Összehasonlító Bonctani Tanszék) és az Állatrendszertani Intézet és Gyűjteménytárra, Gelei József és Farkas Béla vezetésével. Gelei József utódaként Ábrahám Ambrus megalakította az Általános Állattani és Biológiai Intézetet (1940-1954), melynek része volt Állatrendszertani Tanszék. Ez 1954-től Állatszervezettani és Állatrendszertani Tanszék néven önálló lett Kolosváry Gábor vezetése alatt (1954-1968). 1967-ben megalakult az Állattani Tanszék Fehér Ottó (1967-1974) vezetésével, majd Összehasonlító Élettani Tanszék működött egészen 2007-ig, jelenleg pedig Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék néven működik. Állatélettani Tanszéken alakult meg a Genetikai Tanszéki Csoport Horváth Imréné Mészáros Mária vezetésével (1973-1980), amiből az Örökléstani Tanszék fejlődött ki Orosz László idejében (1980-1981), ami névváltoztatást követően alakult át a mai Genetikai Tanszékké. Az Állatélettani Tanszékből alakult meg a Biokémiai Tanszéki Csoport Matkovics Béla vezetésével 1971-ben, ami 2006-tól Biokémia és Molekuláris Biológiai Tanszék néven működik. Az Állatszervezettani és Állatrendszertani Tanszék is közben átalakult. Előbb Állatrendszertani és Állatszervezettani Tanszékként működött Lipták Pál (1968-69) majd Móczár László (1969-71) vezetése alatt, majd 1971-től pedig felvette az Álattani Tanszék nevet. Ebből vált ki az Ökológiai Tanszék 1990-ben Gallé László (1990-2006) vezetésével. Az Állattani Tanszék utódjaként 1995-ben alakult meg az Állatani és Sejtbiológiai Tanszék Gulya Károly vezetésével, majd 2007-től felvette a Sejtbiológiai és Molekuláris Medicina Tanszék nevet. 1940-ben alakult meg az Embertani és Fajbiológiai Intézetet Bartucz Lajos (1940-1959) vezetésével, majd az Intézet neve Embertani Tanszékre változott 1965-ben. A növénybiológia oktatása Szegeden 1921-ben kezdődött meg az Általános és Rendszeres Növénytani Intézet, Botanikus Múzeum és Botanikus Kert keretein belül Győrffy István (1921-1940) vezetésével. Ezt követően Greguss Pál (1940-1967) vezetésével Növénytani Intézet és Füvészkert néven folyt tovább a munka. 1952-ben Szalai István vezetésével vált ki a Növényélettani Tanszék, majd 1972-ben Ferenczy Lajos vezetésével megalakult a Mikrobiológiai Tanszék is. A korábbi Növénytani Intézet és Füvészkert felvette a Növénytani Tanszék és Füvészkert elnevezést, majd a Növényélettani Tanszékkel 2007-ben egyesült, és létrejött a mai Növénybiológiai Tanszék Erdei László vezetésével. 1989-ben alakult meg a Biotechnológiai Tanszék Mécs Imre vezetésével.
Forrás: