A KUTATÓMŰHELY VEZETŐJE
Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, Növénybiológiai Tanszék
A KUTATÓMŰHELY BEMUTATKOZÁSA
Napjaink sürgető kihívása a haszonnövények szárazsággal szembeni tűrőképességének fokozása a fenntartható mezőgazdaság elveivel összhangban. Egy ígéretes, zöld technológia a magedzés, ami védekezési folyamatok indukciójával felvértezi a növényt a stresszel szemben. A nanoanyagok számos előnyös fizikai-kémiai tulajdonsággal rendelkeznek, melyek kihasználhatók az edzés hatékonyságának fokozása érdekében. A nitrogén-monoxid (NO) és a származtatott reaktív formák kémiai donorok vagy plazma-aktivált folyadékok (PAL) formájában történő adagolása toleranciafokozó hatást fejt ki, csakúgy, mint a füstből származó karrikinek (KAR). A Lendület-projekt keretében végzett gyakorlati megközelítésű, interdiszciplináris munkának a fő kérdése az, hogy az újonnan fejlesztett nano NO donor és nano KAR, valamint a nanorészecskékkel stabilizált PAL hatékonyabb szárazságtűrést fokozó ágensek-e a magedzés során, mint a nem nanoformák? A kérdés megválaszolása céljából növényházi modellrendszerekben végzünk kísérleteket többszintű megközelítéssel. A szárazságra adott válaszokat sejt-, szerv- és szervezetszinten vizsgáljuk, és transzkriptomikát, proteomikát és metabolomikát alkalmazunk a nanoanyagok toleranciafokozó hatásának jellemzésére. Továbbá új kutatási irányok kijelölése érdekében célunk az ozmotikus stresszválaszhoz kapcsolódó új, NO-kapcsolt gének azonosítása genetikai szűréssel. A projekt támogatni kívánja a kutatói közösséget azáltal, hogy tudományos weboldalon gyűjti össze a növényi NO-ról rendelkezésre álló ismereteket.
További információ:
„2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal” – a vizeinkben lévő műanyagszennyezésről már sokat hallottunk, sajnos a talajban is rossz a helyzet. A globálisan növekvő műanyagszennyezés egyre nagyobb aggodalmat okoz számos területen, így a mezőgazdasági termelékenységre és az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan is. A látható szennyeződésnél nagyobb veszélyt jelentenek az egészen apró mikro- és nanoműanyag részecskék. Előbbit kimutatták már a Himalája hegycsúcsán és várandós nők placentájában, utóbbiról azonban eddig alig voltak adatok. A Szegedi Tudományegyetem innovatív interdiszciplináris kutatása jelentős változást és eredményeket ígér a nanoműanyagok detektálása, hatása, nyomon követése és kivonása tekintetében.