Az osztatlan biológia tanári diploma nappali tagozaton jelenleg kétszakos (biológia - másik szak szakpárként), 10 féléves képzésben szerezhető meg.
A biológia szak mellé többféle szakpár is választható. Az elmúlt években földrajz, kémia, matematika, angol, orosz, testnevelés, rajz, természetismeret, magyar szakpárok indultak, de a jelentkezés függvényében más párosítások is elképzelhetőek (pl. biológia-fizika).
(A korábbi, 10 vagy 12 féléves osztatlan tanári képzések, melyben dönteni kellett arról, hogy középiskolai vagy általános iskolai tanári diplomát szeretne szerezni a hallgató, megszűntek. Most már csak egységesen 10 féléves képzésre lehet jelentkezni és eltörölték a középiskolai-általános iskolai megjelöléseket is.)
Mit is tanul a biológiatanár szakos hallgató?
Az oktatott törzsanyag a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörökre épül. Egyrészt általános természettudományi alapismereteket, mint matematika, kémia, informatika, fizika, továbbá szakmai ismereteket, mint biokémia, sejtbiológia, növényszervezet- és rendszertan, állatszervezet- és rendszertan, összehasonlító élettan, növényélettan, humánbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia és biotechnológia, ökológia, etológia. A szakmai törzsanyagon kívül tanulnak még pedagógia, pszichológiai és szakmódszertani tárgyakat is.
A képzés utolsó szakaszában csoportos, majd egy év egyéni tanítási gyakorlatot végeznek általános vagy középiskolában, a választott szakirányuknak megfelelően.
Milyen lehetőségei vannak a hallgatóknak a tanári diploma megszerzése után?
A képzésből adódóan természetesen általános és középiskolákban tudnak elhelyezkedni tanárként.
A PED1 besorolású, már tanárként dolgozók szaktanári képzésben vehetnek részt, mely a szakpár mindegyik szakjára külön végezhető, 2 féléves képzésben.
Másik lehetőség a végzést követően a PhD fokozat megszerzése érdekében doktori tanulmányok folytatása bármelyik szakjának megfelelő tudományterületen, illetve a neveléstudomány területén.