„Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát” – kezdődik az mta.hu tudósítása arról az előadásról, amelyet Pardi Norbert, a Szegedi Tudományegyetem alumnusa tartott a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A vakcinák és a Covid-19 sztori címmel 2021. november 15-i előadás utólag is megtekinthető az MTA Youtube csatornáján.

– Mi is az a vakcina? – kérdezte előadása elején Pardi Norbert, aki kutatói pályáját a Szegedi Tudományegyetem biológus szakján kezdte. Hogyan váltanak ki immunválaszt a vakcinák? Erre a kérdésre is válaszolt a Pennsylvaniai Egyetemen az mRNS-vakcinatechnológia alapjait lerakó kutatói közösséghez csatlakozó kutató.

Az immunmemória működését, a kritikus kórokozókkal szembeni hosszú távú védettség kialakulásának az eseteit is bemutatta Pardi Norbert, aki „Karikó Katalin és Drew Weissman munkatársaként úttörő szerepet játszott azoknak a nanocseppeknek a kifejlesztésében, amelyek segítenek az új generációs mRNS-vakcinák hatásáért felelős genetikai információt a sejtjeinkbe juttatni”.

– A nyájimmunitás kiemelt fontosságú a vakcinák által kiváltott védelem maximalizálásához – jelentette ki a kutató, aki jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológia Tanszékén vezeti saját laboratóriumát.

Mit adtak nekünk a vakcinák? A kérdésre válaszolva hat különböző kórokozó által okozott betegség visszaszorításának az ábráit is bemutatta Pardi Norbert. Áttekintette a vakcinafejlesztés történetét, a humán vakcinák kifejlesztésének idővonalát. Előadásából megtudható: mi az új generációs vakcinák gyors hatósági engedélyezésének háttere. A sikeres vakcinafejlesztés állomásait és időkereteit, illetve lehetséges akadályait is vázolta.

– Imunológusok és strukturális biológusok bevonása is szükséges a vakcinafejlesztésez – jelentette ki Pardi Norbert, akinek kutatómunkájában az univerzális influenza és koronavírus elleni vakcina kifejlesztése irányába mozdul. Példákkal együtt bemutatta a 6 humán alkalmazású vakcinát, mérlegre tette előnyeiket és hátrányaikat.

Az mRNS-technológia kifejlesztésének kulcsállomásait, magyar vonatkozásait és a kezdeti aggodalmakat is ismertette Pardi Norbert.

A közeljövő lehetőségeinek, a nagyméretű és negatívan töltött mRNS molekula biztonságos alkalmazásának, a terápiás módszer lépéseinek a bemutatásával sok időszerű kérdésre válaszolt a kutató, aki érintőlegesen a rák elleni vakcinák kifejlesztésével is foglalkozik.

Pardi Norbert az MTÜ alkalmából tartott előadásával a tudományos eredmények bemutatásán kívül és a kutatói laboratórium „boszorkánykonyhájába” is bepillantást engedett.

SZTEinfo – Ú. I.

Forrás: mta.hu

Korábban írtuk Pardi Norbertről és kutatómunkájáról:

Versenyelőnyt jelent a nukleozid módosított mRNS technológia ismerete

Az mRNS technológia alkalmazásáért dolgozik Pardi Norbert, az SZTE-től a Penn-ig

Vírus és vakcina és ami mögötte van – Dr. Pardi Norbert biokémikus, az SZTE alumnusa volt a Dugonics Társaság vendége

A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa