Videón Pardi Norbertnek a vakcinák és a Covid-19 sztorijáról tartott előadása
Hogyan született meg az mRNS-technológia? Miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet? Van-e továbblépés? Készülnek-e más vírusok és a rák elleni vakcinák? E kérdésekre is válaszolt Pardi Norbert, az SZTE alumnusa a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott előadásán.
„Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát” – kezdődik az mta.hu tudósítása arról az előadásról, amelyet Pardi Norbert, a Szegedi Tudományegyetem alumnusa tartott a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A vakcinák és a Covid-19 sztori címmel 2021. november 15-i előadás utólag is megtekinthető az MTA Youtube csatornáján.
– Mi is az a vakcina? – kérdezte előadása elején Pardi Norbert, aki kutatói pályáját a Szegedi Tudományegyetem biológus szakján kezdte. Hogyan váltanak ki immunválaszt a vakcinák? Erre a kérdésre is válaszolt a Pennsylvaniai Egyetemen az mRNS-vakcinatechnológia alapjait lerakó kutatói közösséghez csatlakozó kutató.
Az immunmemória működését, a kritikus kórokozókkal szembeni hosszú távú védettség kialakulásának az eseteit is bemutatta Pardi Norbert, aki „Karikó Katalin és Drew Weissman munkatársaként úttörő szerepet játszott azoknak a nanocseppeknek a kifejlesztésében, amelyek segítenek az új generációs mRNS-vakcinák hatásáért felelős genetikai információt a sejtjeinkbe juttatni”.
– A nyájimmunitás kiemelt fontosságú a vakcinák által kiváltott védelem maximalizálásához – jelentette ki a kutató, aki jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológia Tanszékén vezeti saját laboratóriumát.
Mit adtak nekünk a vakcinák? A kérdésre válaszolva hat különböző kórokozó által okozott betegség visszaszorításának az ábráit is bemutatta Pardi Norbert. Áttekintette a vakcinafejlesztés történetét, a humán vakcinák kifejlesztésének idővonalát. Előadásából megtudható: mi az új generációs vakcinák gyors hatósági engedélyezésének háttere. A sikeres vakcinafejlesztés állomásait és időkereteit, illetve lehetséges akadályait is vázolta.
– Imunológusok és strukturális biológusok bevonása is szükséges a vakcinafejlesztésez – jelentette ki Pardi Norbert, akinek kutatómunkájában az univerzális influenza és koronavírus elleni vakcina kifejlesztése irányába mozdul. Példákkal együtt bemutatta a 6 humán alkalmazású vakcinát, mérlegre tette előnyeiket és hátrányaikat.
Az mRNS-technológia kifejlesztésének kulcsállomásait, magyar vonatkozásait és a kezdeti aggodalmakat is ismertette Pardi Norbert.
A közeljövő lehetőségeinek, a nagyméretű és negatívan töltött mRNS molekula biztonságos alkalmazásának, a terápiás módszer lépéseinek a bemutatásával sok időszerű kérdésre válaszolt a kutató, aki érintőlegesen a rák elleni vakcinák kifejlesztésével is foglalkozik.
Pardi Norbert az MTÜ alkalmából tartott előadásával a tudományos eredmények bemutatásán kívül és a kutatói laboratórium „boszorkánykonyhájába” is bepillantást engedett.
SZTEinfo – Ú. I.
Forrás: mta.hu
Korábban írtuk Pardi Norbertről és kutatómunkájáról:
Versenyelőnyt jelent a nukleozid módosított mRNS technológia ismerete
Az mRNS technológia alkalmazásáért dolgozik Pardi Norbert, az SZTE-től a Penn-ig
A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa
Friss Hírek
Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Erről a különleges szakmáról kérdeztük őt interjúnkban.
Friss hírek
2025. február 19.
2025. február 19.
2025. február 11.