A legrégebbi ismert méhlegelők Kínában találhatók, és több mint 5000 évesek, amik később Európába és Amerikába is eljutottak. Azért fontosak a méhek számára, mert biztosítják számukra a táplálékot, amire szükségük van a méz termeléséhez. A méhlegelők segítenek növelni a beporzók számát és sokféleségét, ami viszont fontos az embereknek élelmiszertermelés szempontjából. Hozzájárulnak a környezetvédelemhez is, segítenek csökkenteni a káros vegyszerek használatát, mivel sok beporzó elpusztítja a kártevőket, amelyek károsíthatják a növényeket.

A Mondolo Egyesület koordinálásával 2021-ben indult útjára a Beporzó Hadművelet elnevezésű természetvédelmi street art program, aminek keretében Szegeden, több helyszínen létesültek városi méhlegelők. Az egyesület a Szegedi Tudományegyetem szakembereivel és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási programot indított Beporzó Hadművelet 2.0 néven.

Beporzó Hadművelet 2.0 Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási program során februártól késő őszig azt vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem kutatói a Mondolo Egyesülettel közösen, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be Szegeden.

A Beporzó Hadművelet 2.0 során az előzőhöz képest duplájára emelték a területek számát és két magánterülettel a Szegedi Tudományegyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez, így összesen 22 legelőt alakítottak ki szerte a városban. A Szegedi Tudományegyetemen a Biológia Intézet és a Mérnöki Kar kollégiuma ad otthont méhlegelőnek, de az ökológiai vizsgálatokba az összes szegedi terület bekapcsolódik.

A képek a SZTE Mérnöki Kar Kollégium méhlegelőjéről itt érhetők el. Fotó: Varga Zoltán, az SZTE Mérnöki Kar Kollégium igazgatója

A méhlegelők a magas, mozaikos növénytakarójukkal többek között klímajavító és vízmegtartó szerepet is betölthetnek. A magas fű alatt a talaj kevésbé forrósodik fel, így hűti a várost, menedéket biztosít hasznos rovaroknak, kétéltűeknek, madaraknak és a legkeményebb aszályban is képes „zöld élményt” nyújtani. A program célja, hogy meghatározzák, a városi zöldfelület-gazdálkodás ilyen módon történő átalakításának milyen közvetlen és közvetett haszna van. A globális klímaváltozás okozta egyre szárazabb és forróbb időjárás készteti a kutatókat válaszlépésre.

A Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatásokról Dr. Torma Attilát, az SZTE Ökológiai Tanszék adjunktusát és Dr. Gulyás Ágnest, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék adjunktusát kérdeztük.

Dr. Gulyás Ágnes Fotó: Kovács-Jerney Ádám

‒ Egy területen a mikroklíma, a talaj, a vízellátottság és az élővilág (növényzet és állatvilág) nagyon szoros egységet alkot. Egyiket a másik nélkül sem megérteni, sem javítani nem lehet – magyarázta Gulyás Ágnes. E szoros összefonódásból viszont az is következik, hogy ha egy ponton elindítjuk a pozitív irányú változást, akkor a többi tényező is várhatóan javulni fog. Esetünkben azzal kezdjük, hogy javítjuk egy elhanyagolt gyomos gyep fajkészletét és nem nyírjuk le, csak az elvirágzás és magérlelés után. Vagyis az évi 5-10 fűnyírás helyett egy (esetleg kettő) éri a területet. Így vizsgáljuk többek között a magasabb növényzetben kialakuló mikroklímát, a talaj nedvességtartalmát és tömörödöttségének változását, illetve az ökológiai viszonyokat.

Dr. Torma Attila Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Az ökológiai kutatások célja, hogy a 22 méhlegelő a leginkább lefedje a várost, így egy urbanizációs grádienst rajzolva ki Szegedről. A legelők elhelyezésének tervezésénél és a vegetáció vizsgálata során a műhold és drónfelvételek is segítik a szakembereket, például a mintaterületek felszíni növényzeti borításának jellemzésekor. Az adatokat a méhek és a beporzást végző más rovarok térbeli és időbeli eloszlásával tervezzük összevetni, hogy megállapítsuk, hol a legoptimálisabb kialakítani a többletforrásokat. Vizsgáljuk azt is, hogy milyen időszakokban milyen beporzó rovaroknak nyújt többletforrást a legelő. Elég sok faj van, ami beporzást végez, leginkább a méhek, a lepkék, de a zengőlegyeket se szabad elfelejteni – sorolta Dr. Torma Attila.

- A hipotézisünk szerint a magasabb vegetáció kedvezően befolyásolja a felszíni hőmérséklet alakulását, ami egyrészt lassítja a talaj nedvességtartalmának elpárolgását, ugyanakkor kihat a beporzókra és az ízeltlábúakra is, a rovarokra, pókokra egyaránt – jellemezte a kutatást Torma Attila.

Dr. Gulyás Ágnes elmondta, hogy a rövidre vágott gyep pillanatok alatt kiszárad Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A magasabb, összetettebb növényzet sokkal több nedvességet tud megtartani a felületén hajnalban, a harmatképződés idején, ami lassabban is párolog el, vagyis a terület vízháztartása nem csak a talajnedvesség hatékonyabb megtartása miatt javul. A rövidre vágott gyep pillanatok alatt kiszárad, a felszíne pedig kánikulában akár 55-60 fokra is fel tud melegedni, ami tovább gerjeszti a szélsőséges talajkiszáradást, és ezzel ez a gyep semmilyen szinten nem tudja betölteni többé a funkcióját – mutatta be a méhlegelők egyik nagy előnyét Gulyás Ágnes.

A méhlegelő fajkészlete akkor kedvező, ha sok különböző időpontban virágozó fajt tartalmaz, így a beporzók egész évben találnak táplálékot. A téli időszakban magasan tartott gyepben számtalan rovarfaj vészeli át sikeresen a telet, tovább növelve ezzel a következő évben a beporzók számát. A kutatók távlati tervei között szerepel egy speciális magkeverék összeállítása is, ami az őshonos növényzet terjedését és így a méhlegelő mozgalmat is hivatott terjeszteni.

Dr. Torma Attila szerint a Beporzó Hadművelet 2.0, sokat segít az emberek szemléletformálásában Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Torma Attila, az SZTE Ökológiai Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, hogy milyen fontos a szemléletformálás ebben a kérdésben. Napjainkban ugyanis gyakran előfordul, hogy a szomszédja megszólja azt, aki nem vágja rendszeresen a füvet, pedig az elhanyagoltság és a tudatos méhlegelő kialakítás teljesen különböző dolog. Utóbbi esetében fontos tudni, hogy a jól kialakított zárt gyepben nem jelenik meg például a parlagfű, amely allergiát okoz. A gyepeink mellett a kertünket is kialakíthatjuk beporzóbarát módon. Így aki szeretne segíteni a méheknek és más beporzó rovaroknak, a kertjében vagy háza előtti zöldterületen válasszon olyan virágos növényeket (pl. levendula, kakukkfű, nyári orgona), amelyek vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat, és ültesse el őket egy olyan területre, amely napos és jól szellőző. Már ezzel is sokat tehetünk a beporzókért - zárta gondolatait Torma Attila.

A méhlegelőt élvező rovarokat is sikerült lencsevégre kapnunk galériánkban Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A vizsgálatokban az SZTE három tanszékének kutatóit az egyesületi tagokon kívül szakdolgozók, PhD-hallgatók, szakmai gyakornokok is segítik, és az idei kutatások várhatóan ősszel fejeződnek be. A kutatási adatok segítik a megalapozott szakpolitikai döntéselőkészítést, így várhatjuk, hogy a szabályozás lépést tud tartani a kor megváltozott igényeivel és előmozdítja a méhlegelők terjedését.

Kovács-Jerney Ádám

Borítókép: A Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézet is részt vesz a Beporzó Hadműveletben Fotó: Kovács-Jerney Ádám