Az archeogenetika az a tudományterület, amely a régen elhunyt egyének genomját vizsgálja. Ez egy több mint harmincéves tudományág, amely nagyon sokáig gyerekcipőben járt módszertani nehézségek miatt. Az igazi áttörés 2013 körül történt, amikor Svante Pääbo Nobel-díjas svéd genetikus vezetésével megszekvenálták a neandervölgyi ember teljes örökítőanyagát, amit genomnak hívunk – hangzott el a Szegedi Tudományegyetem főépületében tartott sajtótájékoztatón 2024. január 13-án. Az eseményen részt vett, mások mellett, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora.

Sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy milyen archeogenetikai kutatások folynak a Szegedi Tudományegyetemen.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány két és félszeresére növelte a modellváltó egyetemek finanszírozását és azt tűzte ki célul, hogy az oktatás, a kutatás minősége, illetve az intézmények társadalmi beágyazottsága javuljon. Bejelentette azt a nemrégiben aláírt megállapodást, amelynek értelmében a kormány 200 millió forinttal támogatja az SZTE archeogenetikai kutatási programját.

– A szegedi egyetem két Nobel-díjassal is büszkélkedhet. Nagyon kevés ilyen egyetem van a világon, gratulálok ehhez! Az archeogenetikai műhelyek között a szegedi egyetem az elmúlt néhány évben a világ élvonalába került a koreaiak, az amerikaiak, a franciák és a németek mellett – mondta el Csák János. Hozzáfűzte, az egyik feladat az archeogenetikai vagy régészeti feltárásokból adódó leletek vizsgálata és összevetése más kutatásokból származó adatokkal. – Ugyanakkor vissza kell menni a leletek forrásához. Sikerült a kínai partnerekkel megállapodni, hogy Kínában is eljuthatunk olyan helyekre, amelyek a fő útvonalai voltak a népvándorlásnak, mint például Ujgúria vagy Dzsungária.

Balról jobbra: Neparáczki Endre, az SZTE IKIKK Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatója; Török Tibor, a kutatóközpont vezetője; Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter; Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Csák János megemlítette, hogy az SZTE szimbiózisban dolgozik a Magyarságkutató Intézettel, amely az előző miniszter, Kásler Miklós tevékenysége idején jött létre. Csák János szeretné, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye, kutatási reputációja tovább javuljon, ezzel is emelve a magyar felsőoktatás fényét.

A közel 450 éves Szegedi Tudományegyetemen jó helye van ennek a projektnek – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László rektor. – Amikor Szegedre költözött az egyetem, koncepciózus fejlesztés valósult meg a biológiai, egészségtudományi területeken. Klebelsberg Kunó jól meglátta, hogy egy ikonikus kutatót kell a Szegedi Tudományegyetemre hozni, aki megadja az intézmény rangját. Szent-Györgyi Albert által rövid időn belül a Tisza-parti universitas egy Nobel-díj tulajdonosa lett. A fejlődés nem állt meg, Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is az SZTE az egészségtudományok fellegvárává vált – hallottuk Rovó Lászlótól. Azt is megemlítette, hogy az egyetem második Nobel-díjasáról, Karikó Katalinról hamarosan a Nature című folyóiratban olvashatunk.

Az SZTE a biológiai és egészségtudományok fellegvárává vált - jelentette ki Prof. Dr. Rovó László rektor.

Csák János szerint a kormány célja az, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a hazai felsőoktatás elismertsége és színvonala tovább javuljon.

Dr. Török Tibor, az SZTE IKIKK Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont professzora felidézte, hogy a 2013-as évtől az archeogenetika területén exponenciális fejlődés indult, a korai kőkortól napjainkig több mint tízezer archaikus ember genomját ismertük meg.

- Létrejött egy új tudományterület, az archeogenomika, amelynek segítségével rekonstruálni tudjuk elődeink rokonsági, leszármazási viszonyait. Ez páratlan lehetőséget teremtett számunkra is, hiszen a magyar őstörténetnek megannyi nyitott kérdése van. Tavaly áttörő eredményt hoztunk: a népvándorlás utolsó három hullámának a leszármazási és rokonsági viszonyait nagy felbontással tisztáztuk. Ezek a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok. Bebizonyítottuk, hogy az európai hunok, Attila hunjai közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak. Erről évtizedeken keresztül vitatkoztak. Az avarokról szintén kimutattuk, hogy a vezető rétegük szintén Mongóliából indult ki, tehát ázsiai hun leszármazottak voltak. A honfoglaló magyarok nem Mongóliából, hanem az Urál keleti, szibériai oldalán fekvő füves pusztákról indultak. Az őseinkről kimutattuk, hogy keveredtek a szarmatákkal is, majd nem utolsó sorban az Ázsiából jött hunokkal. A mongóliai kapcsolatok miatt fontos az ázsiai hunok tanulmányozása. Ez ugyan már elkezdődött, de még koránt sincs olyan szinten, hogy megnyugtató válaszokat kapjunk. Például a kínai területekről még nincsenek adataink. Ezeknek a tanulmányozására jó lehetőséget kínál a Csák miniszter úr által segített kínai-magyar együttműködés, amelynek keretében lehetőségünk nyílik ezeknek a páratlan leleteknek a vizsgálatára – fejtette ki Dr. Török Tibor, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont professzora.

Vida-Szűcs Imre

Fotók: Kovács-Jerney Ádám

Korábban írtuk az SZTE archeogenetikai kutatásairól:

2022. október 4.:

Az SZTE-n is használják azt az eljárást, amelynek kifejlesztője idén Nobel-díjat kapott

https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-oktober/szte-is-hasznaljak-azt

2022. augusztus 8.:

Új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói – beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait

https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-augusztus/uj-merfoldkohoz-ertek?folderID=61351&objectParentFolderId=19396

2021. március 24.:

Mátyás király azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói

https://u-szeged.hu/sztehirek/sajtoarchivum-2021-210301/matyas-kiraly?objectParentFolderId=1416

2021. március 21.:

Mátyás király azonosításán dolgoznak – Interjú Dr. Neparáczki Endrével